|
|
|
... főleg Vass Imre, Hunfalvy János, Nyáry Jenő, Siegmeth Károly, Münnich Kálmán és mások. Egyikük sem kísérelte meg azonban, hogy át is jusson azokon a szifonokon, amelyek az ismert barlangszakaszok felől útját állották az akkor még ismeretlen nagy Domica-barlang bejárásának. De nem jutottak tovább az Ördög-lyukban folyó Styx-patak mentén sem. Csak az első világháború után történt na... |
|
|
|
|
|
|
|
... végzett régészeti kutatások feltárták - rendszeresen laktak a történelem előtti korok emberei. Cölöpházakat és cölöpökre épített ágyakat készítettek, és rendszeresen tüzeltek ebben a barlangszakaszban. Primitív cölöpkunyhóik oszlopainak szenesedett maradványait és a már kikorhadt oszlopok lyukait fel is tárták a régészek a barlang agyagtalajában, amely itt erősen kormos az elszene... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megállapítást azok a régészeti leletek támasztják alá, amelyeket a múlt század utolsó harmada óta végzett tudományos ásatások hoztak napvilágra mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai barlangszakaszokban.
Már Raisz Keresztély megemlítette, hogy abban a barlangrészben, ahol az Acheron-patak megjelenik, emberi csontvázak találhatók, és ezért adta ennek a ,,Mausóleum&... |
|
|
|
|
|
|
|
... forrásszájat, ahol emberemlékezetet meghaladó nyugalom után, azon év tavaszán, egy rendkívüli árvíz alkalmával, víz tört fel. Mint láttuk, a feltárás eredményes volt: először egy rövidebb barlangszakaszba jutottak be; egy évvel később, 1955. augusztus 18-án, egy cseppkőkérget áttörve, elérték a barlang tágas főágát, ahol kb. 300 m után egy tó állta útjukat. Néhány hónap alatt a tó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkalmazták a fóliazsákos depózást. Egy tízméteres szakasz átbontása után erős huzatot észleltek, és újult erővel folytatták a munkát. Erő¬feszítésüket siker koronázta. A feltárt barlangszakasz szépsége minden fáradságukat feledtette. Az új ágat Mészáros-ágnak nevezték el. Az új szakasz hosszúsága az addigi mérésük szerint 510 m volt. A patakmederben ismét hordalékos eltömődés... |
|
|
|
|
|
|
|
... 5-8 m.
A Nagy-teremből a Leila-ág szűkületén át jutunk el a barlang másik nagy morfológiai egységéhez, a hatalmas törésvonal mentén feltárt Tsitsogó-Óriás-terem által határolt barlangszakaszhoz. A bejáratot elzáró törmeléklejtő áttörésétől fölfelé haladva kezdődik a cseppkövekben rendkívül gazdag Galéria, amely 70 m hosszú, 1-8 m széles, s magassága 4-13 m. A Galéria cseppkőg... |
|
|
|
|
|
|
|
... Tűzoltó-barlang bejáratának kitágításával keletkezett, s a mesterséges tárnák hossza 370 m volt. Ekkor fedezték fel a negyedik üregrendszert, a Futura-óvóhely-barlangot is, amely 80 m hosszú barlangszakaszt tartalmazott, s a Tűzoltó-ág bejáratával szemközt nyílott. Az óvóhely építésekor az építtető cég Jaskó Sándor geológussal megvizsgáltatta a Tűzoltó-barlangot, azzal a céllal, h... |
|
|
|
|
|
|
|
... mint ezren látogatták. A Vár alatt húzódó öt kilométeres szakasz jelentős részét is sikerült az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni. 1964-ben befejeződtek az alsó barlangszakasz világításának munkálatai, de azok sajnos hamarosan tönkrementek. Megkezdődött az új szakasz régészeti kutatása, valamint a kutakba könnyűbúvárok merültek, hogy megállapítsák azok mélységét,... |
|
|
|
|
|
|
|
... előbb Szitár Ferenc, majd Vajna György és Szabó László vezetésével. 1962-ben kitisztították a feltöltődött első termet, felszínre szállítottak 150 m3 földet, s ezáltal 70 m-es új barlangszakaszt fedeztek fel. Ekkor még úgy gondolták, hogy a barlang teljes feltárására négy-öt évi munka elegendő lesz. A következő években a tervszerű ,,bányászás" eredményeként bejutottak e... |
|
|
|
|
|
|
|
... szabaddá vált az út a továbbjutásra. A kb. 8 m hosszú 2. sz. szifonon Magyari Gábor és Nagy István ment át először. Mintegy 160 m-rel később újabb szifon állta útjukat. Az ekkor feltárt barlangszakasz folyosóit csaknem teljesen összefüggően beborította a fekete színű, bársonyos mangánkéreg. A 3. sz. szifonon azóta sem sikerült áthatolni, s a barlang természetes üreg jellege a késő... |
|
|
|
|
|
|
|
... növekedésük megszakadhat, agyag vagy törmelék boríthatja be. A kedvező éghajlati változás hatására ezeken újból cseppkőkéreg, lefolyás alakulhat ki. Gyakran nagyobb, azóta eltömődött barlangszakaszok bejáratát zárhatják le. Ekkor áttörésükkel, szerencsés esetben jelentős barlangfeltárást lehet elérni.
A barlangfalakon, aláhajló felületeken, a nagyobb vízmennyiséget szállító r... |
|
|
|
|
|
|
|
... vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a csaknem állandó mikroklíma és a felszín változékony éghajlata között átmeneti helyet képvisel a barlangok ún. bejárati szakasza. Ezért e barlangszakasz - függetlenül a barlang típusától, jellegétől - terápiás célra nem használható. A hőmérséklet mellett a légáramlás iránya és mértéke is fontos klímaelem. A szabad légtér szélviszonyait az ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Jelenleg tehát számos olyan barlang van Magyarországon, amelyekben karsztvíz található, s a barlangkutatók egyik legnehezebben legyőzhető akadályát képezik. A vízzel elárasztott barlangszakaszok, a szifonok legyőzése nemcsak bátorságot, szerencsét, hanem komoly felszerelést, szervezett munkát követel. A szifonok bejárása, átúszása, majd térképezése a föld alatti kutatások külön ág... |
|
|
|
|
|
|
|
... feltárták a csónakázójárat nyugati felén a több ágra szakadó, levegős termeket is tartalmazó Meteor-ágat, amely a Kórház-barlang felé halad. A másik, általuk feltárt jelentős vízalatti barlangszakasz a csónakázó-körjáratból északi irányba indul, és a Nautilus-ág nevet kapta. Kutatásaikkal újabb 200 m-es vízalatti járattal gyarapodott a Tapolcai-tavasbarlang, amelynek teljes hosszú... |
|
|
|
|
|
|
|
... össze. A felfedezők elérték a barlangi tavat, amelynek kristálytiszta vize nagy mélységet sejtetett, mélyén éles sziklatömbökkel: előttük volt a 3. sz. szifon. Összesen 150 m új barlangszakaszt (a teljes föld alatti járatrendszert) tártak fel, s mint az egymást követő sikertelen kísérletek során megismerhették, a harmadik szifon mélysége a 20 m-t is meghaladta. 1962-ben, alapos ta... |
|
|
|
|
|
|
|
Vízalatti ösvényeken 6.
Molnár János-barlang
Budapest, II. kerület, Frankel Leó u. 48. sz. Itt, a forgalmas út mellett, kellemes gyógyfürdőkkel övezett területen nyílik a Molnár János-barlang. A Tó-presszó teraszán ülők közül sokan nem tudják, hogy közvetlen közelükben van az a 400 m hosszú és 30 m vízmélységű barlangrendszer, amely a Lukács-fürdő vizén... |
|
|
|
|
|
|
|
... szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg, mígnem 1927-ben az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszus alkalmából kiépítették villanyvilágítást a látogatható barlangszakaszon. A barlang azóta számtalan változáson esett át: óvóhelyként működött, majd alapos felújításra szorult. A renoválást követően egy újabb nemzetközi kongresszusnak köszönhetjük a le... |
|
|
|
|
|
|
|
... határában, a volt Esztramosi kőbánya területén található, megközelítése egy bányatárón keresztül történik.
A barlangot célszerű túraruhában láto... |
|
|
|
|
|
|
|
... vörös-tói szakaszán 2004. elején elkezdett felújítási munkák eredményeként rövidesen a Világörökség címhez méltó, korszerűen és biztonságosan kiépített, látványosan megvilágított barlangszakaszon túrázhatnak a látogatók.
A "Aggteleki-Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok" gerincét a Baradla-barlang Hangversenytermében rendezett komoly-, il... |
|
|
|
|
|
|
|
... A többi barlangot is ismerő természetbarátok szerint az esztramosi Rákóczi-barlang a legszebb. Ez a kőbánya 170 m tengerszint feletti magasságban húzódó tárójából nyílik. Az első barlangszakaszt 1958-ban járták be és térképezték fel. A barlang teljes ismert hossza 218 m, függőleges kiterjedése 79 m. Legjellemzőbb formái a magasba nyúló kürtők és az üstös oldások. Az üregrendszert ... |
|
|
|
|
|